Az Irodalmi Rádió tavaly pályázatot hirdetett több kategóriában. Én "Az év pedagógus költője" címért indultam hét versemmel. Ezt a díjat ugyan nem nyertem el, de bekerültem az antológiába ezzel a két (igazából három) versemmel. Fogadjátok szerettettel!
Az én nagyim
1.
Az én nagyim nagyon jó
Kerek, mint egy hógolyó
Arca ráncos, haja ősz
Köt, varr, horgol, süt és főz
Sparhelt mellett üldögél
Ölébe vesz, úgy mesél
Kendő, kötény, szemüveg
De kár, hogy ilyen öreg!
2.
Az én nagymamám holt ciki
Még otthonkája sincs neki
Van bakancsa, farmeringe
(Apa mondta, jó a segge)
Nem bottal jár, Cabrióval
Heavy metalt hallgat, szóval
Inkább sütne, kötögetne
S bár végre megöregedne!
Prédikátor 1-2 (a 195. református ének dallamára)
Felkel a nap keleten
Holnap, tudom, újra felkel
Minden folyó odatart
Mégsem telik meg a tenger
Szél fúj, körbe-körbefordul
Minden hiábavalóság
Minden dolog fárasztó
Túl sok nézni a szemünkkel
El sem tudjuk mondani
Meghallani a fülünkkel
Nincs új, minden megvolt régen
Minden hiábavalóság
Jó bor, öröm, nevetés
Bölcsesség vagy esztelenség
Szőlők, kertek, ligetek
Szép napvilág vagy sötétség
Isten alkotása ez mind
Mégsem hiábavalóság
