Körülbelül 12 éves kortól a legtöbb gyerektől már elvárható, hogy tudatosan alkalmazzák a tanult idegen nyelv egyszerűbb nyelvtani szabályait, de vannak állandóan visszatérő problémák. Az angol nyelv esetében a legtöbb gondot talán a fordítás és a kérdések alkotása okozza, ugyanis a mi anyanyelvünk szerkezete, logikája gyökeresen eltér attól. Ezért a biztonság kedvéért mindig elmagyarázom (magyarul!) a nyelvtant, szem előtt tartva, hogy a gyerekeknek még néha a saját anyanyelvükön is gondot okozhatnak az efféle nyelvtani fogalmak, mint alany, állítmány, tárgy, személyes névmás, helyhatározó stb. Pedig ezek ismerete nélkül elég nehéz dolgunk van...
A fordítás magyarról angol nyelvre az egyik legbonyolultabb feladat a nyelvtanulók számára, és ez az a készség, amelynek a fejlesztését gyakran elhanyagolják (a külföldön készült nyelvkönyvek természetszerűleg nem nagyon alkalmasak erre). A legtöbb gyerekkel nehéz megértetni, hogy nem szóról szóra, szavanként fordítunk egy-egy mondatot, hanem mindig egy bizonyos rendszer szerint (pl. kijelentő mondatnál alany – állítmány – tárgy, vagy ahogy jobban megértik: Ki csinál mit?.
Több olyan feladattal is találkozunk minden nyelvkönyvben – így az én angolkönyveimben is –, ahol a gyerekeknek kell kérdéseket alkotniuk (nem csupán válaszolni rájuk, ami sokkal egyszerűbb). Az angol nyelvben talán ez okozza a legtöbb nehézséget nekik. Én évek óta sikerrel alkalmazom a három „varázsigét”: ALÁTÉT, SALÁTA és KÉS ALÁ. Máris elmagyarázom, mit jelentenek ezek a rejtélyes kifejezések, hátha segít néhány kollégának! J
Először azt kell megértetni a gyerekekkel, hogy a kijelentő angol mondat szórendje mindig ALany – Állítmány – Tárgy – És a Többi mondatrész (ha vannak). Ennek a kezdőbetűiből jön ki az ALÁTÉT szó. Sajnos, sok iskolában csak a 7. osztályban hallanak először a mondatrészekről.
Majd azt tudatosítsuk (ha szerencsénk van, magyar nyelvtanból már tanulták), hogy kétféle kérdést különböztethetünk meg: az eldöntendő (angolul Yes/No questions) és a kiegészítendő (Wh- questions) kérdést. Az előző típust úgy fordítjuk angolra, hogy az első szó mindig egy Segédige lesz, utána jön az ALany, majd az Állítmány, és – ha van – a Tárgy. Így jön ki a SALÁTA (bár ez egy kissé szépséghibás, mert az utolsó A betűnek nincs funkciója).
Végül a kiegészítendő kérdésnél az első természetesen a KÉrdőszó lesz, ezt követi a Segédige, majd az ALany és az Állítmány – és már meg is van a harmadik varázsige: a KÉS ALÁ! Azért azt mindenképpen mondjuk el, hogy a kérdőszó néha több szóból is állhat, pl. What colour, How many pens, Which house stb.
És hogy a gyerekek lássák, hogy jól kérdezni sokszor hasznos is lehet, dolgozatíráskor mindig megadom a lehetőséget, hogy az utolsó 10 percben mindenki feltehet egy kérdést, de természetesen csakis angolul. Ha helyes a kérdés, én válaszolok. Ezzel talán sikerül elérnem, hogy ne okozzon számukra problémát a „Mit jelent az, hogy...?” (What does ... mean?), a „Mi az, hogy ... angolul?” (What’s ... in English?) vagy a „Hogy írjuk azt, hogy...?” (How do you spell...?) típusú kérdések értelemszerű használata.
