Kezdőlap

Charles Bronson, Claudia Cardinale, film, Henry Fonda, Jason Robard, Sergio Leone, tanítok, western

Volt egyszer egy Vadnyugat

2019. április 10.

Úgy alakult, hogy ebben a tanévben – hosszú idő után újra – el kellett vállalnom az énekórákat a 8. osztályban, mivel nincs szakos tanárunk. Ez nem könnyű feladat, hiszen az, hogy valaki tud énekelni, ismeri a kottát, esetleg játszik is valamilyen hangszeren, még nem jelenti azt, hogy tud éneket tanítani. Mivel már csináltam néhány évig, gondoltam, most is megoldom valahogy. Ám amikor az énekeskönyv először a kezembe került, bizony megrettentem: alig találtam benne olyan dalokat, amelyeket ismertem! Az volt a szerencse, hogy több filmről – híres zenéjük miatt – említés esik, így pl. a Jézus Krisztus Szupersztárról, a Hairről és a Volt egyszer egy Vadnyugatról. Ezeknek nagyon megörültem, hiszen így legálisan mozizhatunk a tanítási órákon, ráadásul két legyet ütök egy csapásra, hiszen a filmeket angolul nézzük meg, magyar felirattal.

A Jézus Krisztus Szupersztárt és a Hairt már láttuk, tetszett is a gyerekeknek, de most kicsit aggódtam: ez a western túl hosszú (2 óra 40 perc) és lassú; efféle alkotások manapság nemigen születetnek. Ráadásul 16 éven felüli, bár ezt nem értem: bizonyára ennél sokkal cifrább szexjeleneteket vagy gyilkosságokat láttak már a tévében a mai tizenévesek, mint amik ebben szerepelnek. Ezért előtte elmondtam mindezt nekik, valamint azt, hogy milyen világhírű színészek játsszák a főszerepeket, úgymint Charles Bronson, Henry Fonda, Claudia Cardinale és Jason Robards (az ő neve kevésbé cseng ismerősen, bár szenzációsan alakította Cheyenne-t), és egyébként is, ha az ember csak egyetlen westernfilmet akar látni életében, akkor ez legyen az az egy. Ugyanakkor felajánlottam, hogy ha unják vagy nem érdekli őket, nyugodtan dőljenek le, lazítsanak, pihenjenek, csak mással nem szabad foglalkozni.

És mit tapasztaltam? Magam is meglepődtem rajta, de amikor a második óra vége előtt leállítottam a filmet – hogy majd a jövő héten folytatjuk –, elkezdtek könyörögni, hogy hadd maradjanak benn a szünetben, hadd nézhessék egy kicsit tovább, mert annyira izgalmas! Így azon már nem csodálkoztam, hogy a második részben lélegzetüket visszafojtva várták a végkifejletet…

Az most derült ki számomra, hogy a korábban moziban vetített változatból kivágtak vagy 20 percnyi anyagot. (Vajon miért?) Mindegy, a film többedszeri látásra is úgy elvarázsolt, hogy itthon újra megnéztük az unokáimmal (!) együtt. És bizony ők is végignézték és nekik is tetszett!