Kezdőlap

dolgozat, házi feladat, puska, tanítok, Vekerdy

Sok a lecke!

2021. február 2.

Vekerdy Tamás már sok évvel ezelőtt megírta, hogy a házi feladat tökéletesen felesleges. Miért? A jó tanuló úgyis hamar megcsinálja – hiszen neki úgysincs szüksége gyakorlásra –, a rossz tanuló meg gyorsan lemásolja valakiről a tanítás előtt vagy a szünetben, de többnyire ezzel sem törődik – mint ahogyan a fekete ponttal, „kisegyessel” vagy egyessel sem, amit ezért kapni fog. Másik probléma, hogy a felső tagozatban vannak olyan napok, amikor akár 4-5 tantárgyból is fel kell készülni, és ez bizony nagy terhet ró a gyerekekre.

Több, mint három évtized alatt én is beláttam, hogy a lecke kérdését át kell értelmezni. Hetedikes az osztályom, velük is beszélgettem erről. Feltettem a kérdést, hogy ők mennyi időt tartanának elfogadhatónak egy tárgyból a leckére (írásbeli és szóbeli). Először azt mondták: 20 perc, de aztán – bevallom, az én sugallatomra – kiegyeztünk 15 percben.

Mire elég ez? Mit akarunk elérni a házi feladattal?

Az elsődleges cél nyilván az, hogy gyakoroltassunk, és amennyire lehet, rögzítsük az órán tanultakat. Igen ám, de szerintem nem lehet elvárni a gyerekektől, hogy a tanítás és a napközi után – jobb esetben a szakkörök, sportolás, különórák után – még otthon is nekiüljenek a leckeírásnak, tanulásnak! Amit az órán nem sikerült elültetni a fejükben (legalábbis részben), azt önállóan megtanultatni henye remény! Ezért én már évek óta nem adok kötelező házi feladatot. Ha mégis, azt csakis akkor, ha valami miatt (egy jó beszélgetés, egy – az óra témájához kapcsolódó – váratlanul felmerült klip vagy filmrészlet, vagy akár rosszalkodás stb.) nem tudjuk befejezni a tervezett órai anyagot. Ám figyelek arra, hogy mindig legyen szorgalmi feladat! Mert aki azt megcsinálja, az meg is akarja csinálni; foglalkozik vele, gondolkodik, utánanéz, kívülről megtanulja… Szorgalmi feladatot sosem körmölnek titokban a vécében, ugye?

Ha mégis adunk házi feladatot, akkor ebben talán segít ez a néhány ötlet: 

Nem kell mindenkinek minden feladatot megcsinálni! Megtehetjük, hogy fejenként csak 1-2 feladatot/matekpéldát/kérdést osztunk ki, persze mindenkinek mást (vagy ha nincs készen annyi feladat, ketten is kaphatják ugyanazt). Az óra elején adjunk kb. 5 percet, hogy csoportokban egyeztessék a megoldásokat, egészítsék ki a feladatsort, majd ellenőrizzék egymáséit. Mindenképpen ígérjünk be valami jutalmat (pirospontot, „kisötöst”, akár ötöst), ha a szúrópróbaszerű ellenőrzéskor hibátlan megoldásokat produkálnak!

Itt egy közbevetés: nem mindegy, hogy ki hol ül az osztályban. Hasznos, ha – a legkisebbeket kivéve – rendszeresen cserélődik az ülésrend. Így megszokják, megtanulják, hogy a „nemszeretem” osztálytárssal is együtt kell működni egy adott cél érdekében. Nálam pl. úgy kezdődik az angolóra, hogy sorszámot húznak, és arra a helyre kell ülniük. Aki az 1-es számot kapja, az jelenti a dátumot és a hiányzókat, a 2-esé pedig az időjárás. De lehet ültetni őket pl. születésnapjuk szerint, keresztnevük ábécérendje szerint, vagy amit épp tanultunk: magas/mély/vegyes hangrendű vagy magánhangzóval/mássalhangzóval kezdődő nevek, vagy (kisebbeknél) ki melyik színt/állatot/növényt szereti stb.

Másolás – csakis szelektíven! Ha csak az írás gyakorlása a lényeg, akkor se másoltassuk le mindenkivel az adott szöveget, hanem pl. csak a 3 szótagú/mássalhangzóval kezdődő/vegyes hangrendű szavakat stb. a tanultaktól függően. Ha verset másoltatnánk, akkor se kelljen az egészet leírni, hanem pl. csak azt a versszakot, amit a legnehezebbnek/legszebbnek stb. találtak. A természettudományos tantárgyaknál figyelhetünk a logikára: pl. „te azt másold le, ami a …ra vonatkozik, te meg ami a …re stb.”

Vázlatok Sok tanár szereti készen adni a vázlatokat (ez persze a legtöbb esetben nagyon hasznos lehet), de biztathatjuk a gyerekeket arra, hogy írjanak saját vázlatot külön lapra (vagy a számítógépbe, telefonra), és ha tényleg írtak, akkor hadd használják azt feleléskor, dolgozatkor! Ebből megtanulhatják, hogy hasznos dolog jó vázlatot kreálni – hiszen ebből is sokat tanulnak.

Rajzkészítés Bevált módszer, hogy egy történetet (irodalom, történelem) lerajzoltatunk, vagy bármilyen más tantárgyból az olvasott szöveg alapján kell ábrákat készíteni. Ez mindig hasznos lehet, és szinte kizárja az egymásról való hevenyészett másolást.

Végül néhány mondat a dolgozatokról. Mivel mi magunk se vagyunk mindenben naprakészek (főként a felénk özönlő hatalmas információhalmaz miatt), a gyerekektől sem kellene elvárni, hogy mindenre emlékezzenek a tanult anyagból. A cél az, hogy arra tanítsuk meg őket, hogy ha egyes kérdésekre nem tudják a választ, akkor legalább azt tudják, hol keressék. Így nálam a témazáró utolsó 5 percében mindent lehet használni: könyvet, munkafüzetet, füzetet, szótárt. Sőt, néha azt csinálom, hogy bejelentem: lehet puskát írni és azt használni. (Erről már részletesen írtam korábban.) Persze akinek lövése nincs az anyagról, így sem fogja tudni összehozni a kívánatos eredményt. De ki tudja? Talán legközelebb jobban sikerül, hiszen ehhez nem kell magolni!