Kezdőlap

bibliaismeret, görög, héber, latin, magolás, PRTA, SDG, vizsgázás

Elmúlt egy év…

2018. június 5.

Amikor elkezdtem a Pápai Református Teológiai Akadémiát, egy évet adtam magamnak (és az uramnak… és az Uramnak ;)). Tudtam, hogy nagy fába vágom a fejszémet, hiszen nem kis dolog 52 éves fejjel belevágni felsőfokú tanulmányokba, még ha az annyira érdekel is. Sejtettem, mi vár rám, de hogy ennyit kell magolnom, arra nem számítottam. Mert az rendben van, hogy sokat kell olvasni, elgondolkodni az olvasottakon és azokról számot is kell adni, de az a rengeteg memoriter bizony nehezemre esett. Nem arra gondolok, amikor meg kellett tanulnom a héber, görög, latin szavakat, kifejezéseket, hiszen ezek oly könnyen megragadtak az elmémben, mint a bogáncs a pulóverben. (Héberből 95%-ra, teológiából a latin szavakból és kifejezésekből álló beugró 97%-ra, görögből a szódolgozatok 90-100%-ra sikerültek.) Ezzel szemben a kátét 10 kérdésenként és válaszonként napokig, az újszövetségi bibliaismeretre való beugró szövegeit több, mint egy hétig tanultam. Nem is beszélve az előző félévi ószövetségi bibliaismeret dolgozatokról, ahol minden „memóriamankót” bevetve is örvendtem, hogy közepesre voltam képes visszaadni a tanultakat.

Szeretek a Teológiára járni. De nem szeretek a tanultakról számot adni. Tisztában vagyok vele, hogy ez mind nekem, mind a tanáraimnak kellemetlen, hiszen kollégák vagyunk; magam is közel 20 éve tanítok ott. És azt is elfogadom, hogy nem tehetnek velem kivételt – nem is tesznek –, de… néha jólesik az együttérzés, a megértés… hogy tudatában vannak annak, hogy munka mellett, idős fejjel másképp kell értékelni a magamfajta hallgatókat. És eddig bizony gyakran találkoztam ezzel a megértéssel! Senkitől sem tapasztaltam a legcsekélyebb rosszindulatot sem, sőt inkább maximális segítőkészséget. Köszönöm nekik!

Ma lezárult az első évem, és méghozzá hihetetlen eredménnyel: kitűnő lettem (ahogyan utoljára általános iskolás koromban). Soli Deo Gloria!