Kezdőlap

Blog
Hétköznapok

Indexkép

Ők kaptak!

2020. június 18.

Már akkor, amikor indultam az önkormányzati választáson, elhatároztam, hogy ha megválasztanak, a képviselői illetményem egy részét jótékony célra fogom felajánlani. Így is történt. A terveimnek megfelelően karácsonyra a 10 nagyalásonyi 6., 7. és 8. osztályos tanuló színházjegyet kapott a Hair c. zenés színdarabra (Sörösné Zsóka anyagi hozzájárulásával, amit még egyszer szívből köszönünk). Eredeti szándékom az volt, hogy a következő ajándékozás a falunapon fog megtörténni, ám az ismert helyzet miatt a falunap elmarad, így a gyerekek a bizonyítványukkal együtt kapták meg jutalmukat, összesen 50 000 Ft értékben. Mivel azt is eldöntöttem, hogy ezúttal nem mindenki egyformán részesül benne, csak az arra érdemesek, végül – miután a kollégáim véleményét is kikértem – hat gyerekre esett a választásom. Ők pedig a következők: a 6. osztályos Sikos Evelin és Varga Nóra, a 7. osztályos Sikos Dominik, valamint a 8. osztályos Nagy Gábor Ivó, Molnár Milán és Vánkos Kornél.

Indexkép

Miért szeretek Nagyalásonyban lakni? (sokadik rész)

2019. május 30.

Már többször megírtam, miért jó Nagyalásonyban lakni, de nem győzök új meg új okokat felsorolni. Például tegnap átmentünk az urammal a "nagykocsmába", azaz bocsánat, a Ludas Kisvendéglőbe. Gondoltuk, megnézzük az étlapot, hátha megkívánunk valamit. Józsi kinyitja, majd elkezd a zsebeiben kotorászni. „Hoppá, nincs nálam a szemüvegem!” – mondja, és mire válaszolnék neki, hogy sebaj, majd én felolvasom neked, a fiatal tulajdonos, Andris megelőz: „Van itt. Milyen kell?” Szóval nem elég, hogy tartanak szemüveget a kocsmában azoknak a kedves vendégeknek, akik nem látnak elég jól, még válogatni is lehet! Ez aztán az előrelátó, körültekintető vendégszeretet! Kérem szépen, írjátok meg: találkoztatok-e már ilyennel, és ha igen, hol?

Indexkép

„Hadd menjek, Istenem…” – Ökumenikus zarándoklat Ménfőcsanaktól Pápáig

2017. július 21.

A zarándoklatot záró körben legkedvesebb ökumenikus énekemből idéztem: „Hadd menjek, Istenem, mindig feléd / Fájdalmak útjain mindig feléd” – aki járt már zarándokúton, pontosan érti, mire gondoltam. Még hozzátettem: „A szent angyalsereg mind nékem integet” – a társakra gondoltam, akik megnyíltak nekem, akiknek megnyíltam, akiktől nagyon sokat tanultam, és akiknek nagyon sokat köszönhetek.

Indexkép

Lulu a régi!

2017. április 9.

Pénteken kellett Lulut visszavinnünk az állatorvoshoz varratszedésre. Kicsit aggódtam, hogy mit fog szólni hozzá, mert a falusi eboltás groteszk jelenetei jutottak az eszembe, amikor kötélen, szíjon, kordéban hurcolják a rémült ebeket a hivatalhoz, ahol a kirendelt állatorvos várja őket a fecskendővel. Ezek a szerencsétlen kutyák soha sem kerülnek a kerítésen kívülre ezt az egy alkalmat leszámítva, és – talán éppen ezért – egy évre visszamenőleg emlékeznek arra, mi történik ilyenkor. Így tehát arra számítottam, hogy Lulu rettegni fog, amikor felismeri az állatorvosi rendelőt. Ezzel szemben lelkesen szaladt fel a lépcsőn, és farkát csóválva alig várta, hogy bejusson. Döbbenten figyeltem, ahogyan  lelkesen fogadja az állatorvost és a kedves asszisztenst, és zokszó nélkül tűri a varratszedést.

Indexkép

Szegény Lulu

2017. április 2.

Pénteken megtörtént Lulu ivartalanítási műtétje, amiről nem is gondoltam volna, hogy nemcsak őt, hanem minket is annyira megvisel.

Indexkép

Ha tüzel a szukád

2017. március 20.

Lulu befogadott kutya, tavaly augusztusban látta meg a lányom, hogy kidobják egy autóból. Mivel kedves kis jószágnak tűnt, és tudta, hogy mi (valamikor, egyszer, majd) szeretnénk kutyát, lefényképezte, hogy elhozhatja-e nekünk. Ez az első fotó az unokámmal, Lilivel készült Lajos-napkor, amelyről csakis Lala barátom jut eszembe, így lett a kutyika neve Lulu. Megnézettük az állatorvossal, aki elmondta, hogy egészséges, fiatal kis szuka, maximum egy éves. Ha megtartjuk, természetesen beoltja és bechipezi.

Indexkép

Egy angol szépkiejtési verseny margójára

2017. március 10.

Tegnap egy pápai gimnáziumban zsűriztem angol szépkiejtési versenyen. Örömmel vállaltam a felkérést, hiszen nem ez volt az első eset; hosszú évek óta rendszeresen meghívnak az általános iskolások megyei döntőjének zsűrijébe, de még messze földön is jártam: Siklóson, a református általános iskolában, talán négyszer is.

Indexkép

Miért szeretek faluban élni?

2017. február 25.

Egészen pontosan itt, Nagyalásonyban.

Indexkép

Vasárnap és bölcsesség

2017. február 19.

Ma én tartottam az istentiszteletet, mert a lelkésznőnk megbetegedett.

Indexkép

Igen, öregszem.

2017. február 18.

Tegnap csináltam magamról néhány szelfit, bevallom. Ritkán teszem. Ha más kezében van a fotóapparátus, az biztosan objektívebb. A szelfinél direkt olyan fejet vágunk, olyan előnyös pozícióba helyezkedünk, amiről úgy hisszük, másoknak tetszeni fog (pedig elsősorban magunknak akarunk tetszeni), ráadásul ellenőrizhető – akkor kattintunk, amikor úgy érezzük, hogy hopp! ez most jó lesz. És persze még akkor is bátran szelektálhatunk a képek között. Nos, tessék, itt egy ilyen szelfi. Nincs rajtam szemüveg, és ráadásul eléggé sejtelmes. A hajam szőkébbnek tűnik, nem látszanak a ráncaim – pedig vannak. És képzeljétek, a ráncaim zavarnak a legkevésbé, mint ahogy az sem izgat, hogy kancsal vagyok. Tudjátok, miért? Mert ezekről nem tehetek! Így születtem, a ráncok meg jönnek a korral; a kenceficék meg a kozmetikus se sokat tud velük kezdeni.

Indexkép

Öregszem?

2017. február 17.

Tegnap meglátogattuk barátainkat Hévízen, akik egyébként keresztkomáink (értsd: az egyik gyereküknek mi vagyunk a keresztszülei). Ritkán találkozunk velük, mert Svájcban élnek; Árpi egy ottani kistelepülés református lelkipásztora, felesége, Nelli neveli három gyermeküket, s közben részt vállal a gyülekezeti munkában. Mindig nagy öröm találkozni velük, mert ritkán adatik meg, hogy annyira egy húron pendüljünk, s olyan tartalmas, inspiráló beszélgetéseket folytassunk, mint az ő társaságukban, bár fiatalabbak nálunk.

Indexkép

Vajon fog-e olvasni az unokám?

2017. február 10.

Lili tegnapelőtt hányt, ezért nem ment iskolába, bár már jobban érezte magát. Én vigyáztam rá. Mikor reggel kijöttem hozzá, a nappaliban a tévét nézte. Nem is sejtette, milyen merényletet terveztem ellene! Hátramentem az egyik volt gyerekszobába, és kiválasztottam három pöttyös könyvet. Az idősebbek bizonyára emlékeznek: ez egy kifejezetten lányoknak szóló sorozat volt, igaz, némelykor kétes irodalmi értékkel, de sok klasszikus is így jelent meg.

Indexkép

Budapesten

2017. február 6.

Budapest a szülővárosom. 31 éve, hogy elköltöztem, de gyakran járok oda; ritkaságszámba megy, ha több, mint két hónap telik el úgy, hogy ne utaztam volna oda valamiért.

Indexkép

Vasárnap

2017. január 29.

Ismét azon gondolkozom, hogy el kellene végeznem a Teológiát. Az előző rektor már hosszú évek óta mondogatta, és most az új rektor is elkezdett kapacitálni. Folyton ezen jár az eszem mostanában.