Kezdőlap

e-napló, félévi értekezlet, Holt költők társasága, Hummer, tanítok

Buliból tanítok

2019. február 1.

Tudom, hogy erre a bejegyzésemre túlnyomórészt negatív kommenteket… bocsánat! hozzászólásokat kapnék, ha… mindenki hozzászólna, akiben gondolatokat ébresztettem. De félre para… bocsánat! :) aggodalmaskodás! „Nem adhatok mást, csak mi lényegem.” – Ez sem volt szép tőlem: hívő emberként Lucifert idézem? Nos, inkább Madáchot. ;)

Ma volt a félévi értekezletünk az iskolában. Ilyenkor sok téma előkerül, sok konfliktusra fény derül, és nincs megnyugtató megoldás. Rengeteg a probléma. A gyerekekkel, a szülőkkel, a mi hozzáállásunkkal. Sok a görcs. Mert többünknek nincs más lehetősége. Ha elvesztené az állását, nem mondom, hogy földönfutóvá válna, de szinte megoldhatatlan problémát okozna a megélhetése.

Sajnálom őket. És megértem őket.

Ó, Istenem! Nem győzök hálát adni Neked, hogy én milyen szerencsés vagyok! Tudok boldogan fütyörészni a folyosón (tudom, hogy nem illik), mert megadatott, hogy kedvtelésből tanítsak. Itt, a nagyalásonyi általános iskolában. Nem szorulok rá erre az állásra, de eszembe sem jutna feladni. Pedig – bármilyen hihetetlen – ezen a héten is három állásajánlatot kaptam!

Miért szeretek itt tanítani? A legelső ok, ami eszembe jut, nagyon is prózai. Hihi. :)  Mert az iskolával szemben lakom, szóval ha kakilnom kell, inkább hazajövök, minthogy az iskolai vécében intézzem el a dolgomat. Bocsánat, ez tényleg nagyon profán, mondjuk inkább azt, hogy nem kell utaznom, így rengeteg időt spórolok meg.

Nézzük a nyomósabb érveket. Imádom, hogy az informatikateremben – az emeleti, a községi könyvtárral közös szeparált részben – tarthatom az angolórákat, ahol rajtam kívül csak az informatikatanár (a férjem, egyben az igazgató) órái vannak. Nincs napközi, nincs benyitogatás, nincs probléma! Vannak viszont könyvek (ha ajánlani akarok valamit – mert hajdani magyartanár énemet levetkezni nem tudom –, kiszaladok, leveszem a polcról és megmutatom). És az is olyan jó, hogy ott a számítógép, a projektor, szóval ha bármi eszembe jut az angolórán – ami gyakran megtörténik –, azt rögtön ki tudom vetíteni, pl. legutóbb, hogy hogy néz ki egy Hummer vagy a roast beef with Yorkshire pudding.

Ha pedig olyan kedvem támad, bizony felállok az asztalra, mint Robin Williams a Holt költők társaságában, vagy rázendítek egy nótára, ami az adott anyagról eszembe jut, bármennyire is elhűlnek ettől egyes tanulók. (De vannak, akik értékelik!) És persze nincs házi feladat (csak szorgalmi), és mindig lehet velem egyezkedni, hogy pl. „ma olyan jó idő van, menjünk ki a tóhoz, de majd bepótoljuk osztályfőnöki órán!” – ilyenekért (is) imádom az osztályomat. Akik különben annyira aranyosak, hogy csakis miattuk vállaltam az osztályfőnökséget.

Meg az e-napló miatt… de erről majd máskor.